Kérdezhetnénk meg a kormányzó pártot,
amely nem fogja fel, hogy az alkotmány bíróság nem azért dobta vissza a
törvényt a 98%-os és végkielégítési adóról, mert nem szereti a kormányt, és azt
szeretné, hogy a kormány rosszul cselekedjen, hanem azért – összhangban a
kormány céljaival- szeretné, hogy a társadalom megfelelő törvények által
megfelelően működjön.
Ugye azt már tudjuk, hogy az országot jogszabályokkal irányítják. Ezek a jogszabályok egy elv szerint épülnek fel, mint a kártyajátékokban, miszerint a gyengébb jogszabály nem ütheti az erősebb jogszabályt. Tehát egy önkormányzati rendelet nem mondhatja meg mi legyen Magyarország államformája, mert azt csak az országgyűlés mondhatja ki bizonyos többség birtokában. Ez a szabály a Jogalkotás rendjéről szóló törvényben van benne. Ebben a törvénybe ki lehet olvasni azt, hogy az törvényeket az alkotmánnyal megegyezően kell megalkotni, mert az alkotmány a legerősebb. Na mármost az alkotmánybíróság az arra való, hogy az ilyen túlkapásokat amelyet a törvényhozó elkövet korrigálja.
A törvényhozók - a legjobbakat feltételezve róluk- célja, hogy egy jobb világot teremtsenek. A jobb élethez vezető út egyik alapköve bárhol a világon a jogbiztonság, ami azt jelenti, hogy nem kell attól félnem, hogy az egyik napon még szabad magyar állampolgár vagyok, másnapra már üzbég rabszolga. Vagy egy hétköznapibb példát is említsek, ha gyalogosként a kereszteződésben át szeretnék kelni, akkor megvárom a zöld lámpát, és ha ennek ellenére elüt egy autó, akkor bízhatok benne, hogy nem én vagyok a felelős. A jogbiztonság nélkül egyfajta káosz jönne létre, hiszen senki nem tudja, hogy hogyan kell viselkedni, és ha belegondolunk, az a legmegfelelőbb, ha a szabályokat úgy tartjuk be, hogy nem is vesszük észre (ezt hívják a nagyfejű jogászok önkéntes normakövetésnek). Tehát a legjobb törvény az, amely esetén az állampolgár észre sem veszi, hogy betartja. Ha egy törvény kirívóan ez ellen van, az esetben alkotmánybíróság megvizsgálja és ítéletet mond felette, mégpedig a társadalom érdekében (ami egy és ugyanaz jelen esetben a kormány érdekével). A 98%-os személyi jövedelemadó, és az e feletti Egészségügyi hozzájárulás a jogbiztonságot keményen padlóra küldi ( és ezt még Stump – cég vezetésben jogi munka is van – István, is észre vette ezt). Mert, ha én elmegyek közszolgának, akkor egy csomó mindent nem csinálhatok (például nem bűnözhetek –mert bűntett előéletű nem lehet közszolga-, nem alapíthatok céget, más foglalkozásom sem lehet mellette), viszont az állam pont amiatt, hogy ennek ellenére vonzó legyen a közszolgaság bizonyos plussz dolgokat ad (előre meghatározott előre lépési lehetőség, törvényben leírt fizetés, és magasabb végkielégítés, mint a munkatörvénykönyv garantál). Tehát a közszolga a rendszerváltáskor elmegy mondjuk az APEH-ba dolgozni, akkor számíthat arra, hogy ha rendesen dolgozik, az esetben megfelelő végkielégítést kap, amikor annak eljön az ideje.
Ezen jogbiztonságot, mégpedig a jövőre való felkészülést (akárcsak a magán nyugdíjpénztáraknál), szarja le magasról a Tisztelt Kormány, amikor ezt nyilatkozza:
"Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött a keddi nap folyamán, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának" - kommentálta az Ab döntését Lázár. Mint mondta, a döntés "számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon".
Tehát a jogbiztonság nem lesz benne az új alkotmányba, mert az nem szolgálja az embereket. Szemét, szemét jogbiztonság, nem baj mindig is szerettem volna tudni milyen üzbég rabszolgának lenni.
