Első Tanács

Mivel vége a karácsonynak számot kell vetni az élettel, erre a legalkalmasabb, és legdivatosabb mód, a listák létrehozása. Íme tehát az első lista, amely bemutatja 2010 év legnagyobb viszontasságait.

1. Kitalálta valamilyen balfasz, hogy a hozzuk be a divatba a 80-as éveket (Lady GAga, gumicsizma, fufru, ízléstelen színösszeállítások a médiában)

2. Buda még mindig nem szakadt le a Pestről, se a bolygóról, hogy tehetetlen földdarabként sodródjon az űrben

3. Spanyolok nyerték a foci vébét (ezt nem kell szerintem túl magyaráznom, hogy miért gáz az, hogy elhízott olajos hajú nép nyert)

4. Nem sikerült Shit Pálnak - rituális szertartás során - felajánlani a vérét az áradó folyóistennek (zagyva, bódva)

5. Vitézy Dávid minden értelemben

6. Az ENSZ 2010-et a biodiverzitás nemzetközi évének deklarálta

7. Való Világ

8. Országos öklözőzsír hiány hónapokig

9. Szájsebészeti osztályok túlterhelődtek, a kormányváltást követő heveny segnyaláscunami okozta nyelv elváltorzások operációja miatt.

10. És legvégül nem utolsó sorban: Fidesz kormány, fasiszta hozáállás, alkotmánybíróság kiherélése, médiatörvény, egyházak, shit pál, trianon törvény, nemzeti eggyütműködés kifüggesztése, az egész vezetőség inkopetenciája, gazdasági ámokfutás (IMF, Szíjjártó-Kósa beszés, Forint sorozatos bedöntése, leminősítések, benzinár), magánnyugdíj ellopása, iszapkárosultaknak jött adományok feltartása, és ki nem osztása (meglovasítása?), privát tulajdon elvétele, alkotmány napi módosítása,független szervek kicsinálása: Ügyészség, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács, Országos Választási Bizottság…….
 

A főváros új vezetése hadat üzent a korrupciónak, írja a hvg.hu mondja a főplgi városüzemeltetési-helyettese. Éljen! mondom én.

Aztán rossz szokásomhoz híven elkezdtem gyanakodni és a gyanakvásomhoz,  a google segítségemre segített.  A "hadat üzent a korrupciónak" kifejezésre 6200 darab hadüzenetet dobott ki a az inetrnet vájára. Ha levonjuk belőle az ismétléseket (mondjuk elosszuk ezt a számot 20-al, ami a magyar internetes orgánumok fikciós száma), akkor is 310 darab különálló hadüzenetet kapunk. Itt nem egy hanem több önnálló háború zajlik mind Magyarországon, mind a világon. Bleh, ki hisz még ennek?

A leghíresebb hadvezérek a google szerint:

- Pintér Sándor, majd nekifutásból hadat üzent az összesbűncselekménynek (?)

- Bajnai Gordon, ő Transparency International rendezvényén, amit "ne vedd el a munkánkat", "miből élünk meg?" bekiábálások kisértek a TI munkatársai köréből.

- Radoslaw Sikorski lengyel védelmi miniszter. Lengyel barátainknál rögtön a katonák ellen üzentek hadat (ez valahogy, oylan tipikus lengyel hozzállás katonáknak hadat üzenni, de akkor kit vezetnek csatába, lsd wikipédia)

- Medvegyev: ceterum censeo hadat üzen a korrupciónak, és gazdasági élénkítést hajtott végre 2002-ben

- LMP: ők kollektíve, mindig mindenhol természetesen

- Mrisho Kikwete: "Az új államfő mindenesetre hadat üzent a korrupciónak." BIztos ami biztos alapon. Egyébként a hadüzenet fonotsságát mi sem jellemzi jobban, hogy egy közép-afrikai ország vezetőjéről beszélünk.

- Ion Iliescu, és Adrian Nãstase, kérték a politikai csoportosulások vezéreit, hogy szabaduljanak meg a korruptjaiktól, igyekezzenek lakat alá küldeni ezeket. Majd hadat üzentek.

- Zoran Djindjics megteremtette a szerb jogállamiságot, megkezdte a privatizációt, hadat üzent a korrupciónak, majd lelőttek.

- Karzai: Afganisztánban sincs elég háború, tehát ott is hadat üzennek a korrupciónak.

- Gyurcsány Ferenc: igen, ő is!

- Umaru Yar'Adua: Nigéria (11 volt nigéria kormányzót tartozttak le a nagy harcba, természetesen mind a 11 politikai ellenfél volt)

- Iveta Radicova: ő a szolvák miniszterelnök, nem hagyhatta ki ezt a lépést.

- Vicente Fox: Mexikói elnök volt.

- Orbán Viktor: miniszterelnökség

U.I.: nem azzal van bajom, hogy "harcolnak" ellene, hanem azzal, hogy ne vegyék már olyan komolyan ezt a mondatot, mintha jelentene bármit is......

U.I2.: "declare a war against corruption" esetén is nálunk csak elbaszottabb országat jelenít meg a gugli.

Kérdezhetnénk meg a kormányzó pártot,  amely nem fogja fel, hogy az alkotmány bíróság nem azért dobta vissza a törvényt a 98%-os és végkielégítési adóról, mert nem szereti a kormányt, és azt szeretné, hogy a kormány rosszul cselekedjen, hanem azért – összhangban a kormány céljaival- szeretné, hogy a társadalom megfelelő törvények által megfelelően működjön.

Ugye azt már tudjuk, hogy az országot jogszabályokkal irányítják. Ezek a jogszabályok egy elv szerint épülnek fel, mint a kártyajátékokban, miszerint a gyengébb jogszabály nem ütheti az erősebb jogszabályt. Tehát egy önkormányzati rendelet nem mondhatja meg mi legyen Magyarország államformája, mert azt csak az országgyűlés mondhatja ki bizonyos többség birtokában. Ez a szabály a Jogalkotás rendjéről szóló törvényben van benne. Ebben a törvénybe ki lehet olvasni azt, hogy az törvényeket az alkotmánnyal megegyezően kell megalkotni, mert az alkotmány a legerősebb. Na mármost az alkotmánybíróság az arra való, hogy az ilyen túlkapásokat amelyet a törvényhozó elkövet korrigálja.

A törvényhozók -  a legjobbakat feltételezve róluk-  célja, hogy egy jobb világot teremtsenek. A jobb élethez vezető út egyik alapköve bárhol a világon a jogbiztonság, ami azt jelenti, hogy nem kell attól félnem, hogy az egyik napon még szabad magyar állampolgár vagyok, másnapra már üzbég rabszolga. Vagy egy hétköznapibb példát is említsek, ha gyalogosként a kereszteződésben át szeretnék kelni, akkor megvárom a zöld lámpát, és ha ennek ellenére elüt egy autó, akkor bízhatok benne, hogy nem én vagyok a felelős. A jogbiztonság nélkül egyfajta káosz jönne létre, hiszen senki nem tudja, hogy hogyan kell viselkedni, és ha belegondolunk, az a legmegfelelőbb, ha a szabályokat úgy tartjuk be, hogy nem is vesszük észre (ezt hívják a nagyfejű jogászok önkéntes normakövetésnek). Tehát a legjobb törvény az, amely esetén az állampolgár észre sem veszi, hogy betartja. Ha egy törvény kirívóan ez ellen van, az esetben alkotmánybíróság megvizsgálja és ítéletet mond felette, mégpedig a társadalom érdekében (ami egy és ugyanaz jelen esetben a kormány érdekével). A 98%-os személyi jövedelemadó, és az e feletti Egészségügyi hozzájárulás a jogbiztonságot keményen padlóra küldi ( és ezt még Stump – cég vezetésben jogi munka is van – István, is észre vette ezt).  Mert, ha én elmegyek közszolgának, akkor egy csomó mindent nem csinálhatok (például nem bűnözhetek –mert bűntett előéletű nem lehet közszolga-, nem alapíthatok céget, más foglalkozásom sem lehet mellette), viszont az állam pont amiatt, hogy ennek ellenére vonzó legyen a közszolgaság bizonyos plussz dolgokat ad (előre meghatározott előre lépési lehetőség, törvényben leírt fizetés, és magasabb végkielégítés, mint a munkatörvénykönyv garantál). Tehát a közszolga a rendszerváltáskor elmegy mondjuk az APEH-ba dolgozni, akkor számíthat arra, hogy ha rendesen dolgozik, az esetben megfelelő végkielégítést kap, amikor annak eljön az ideje.

Ezen jogbiztonságot, mégpedig a jövőre való felkészülést (akárcsak a magán nyugdíjpénztáraknál), szarja le magasról a Tisztelt Kormány, amikor ezt nyilatkozza:

"Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött a keddi nap folyamán, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának" - kommentálta az Ab döntését Lázár. Mint mondta, a döntés "számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon".

Tehát a jogbiztonság nem lesz benne az új alkotmányba, mert az nem szolgálja az embereket. Szemét, szemét jogbiztonság, nem baj mindig is szerettem volna tudni milyen üzbég rabszolgának lenni.

A Fidesz, akarom mondani a Magyar Országgyűlés elfogadott egy törvényt, amelyet az általános vitarendet, egyeztetést, társadalmi megbeszélést, és az ésszerűséget kikerülve maffiamódszerekkel elveszi a tulajdonomat. De, hogy ez hogyan történik, és miért nem zavar senkit, és miért tapsolnak neki többen is azt a mostani és következő részek tartalmából megtudhatja a kedves érdeklődő állampolgár.

Elsőnek is hogy tisztán lássunk, meg kell, hogy magyarázzam mi is az a magánnyugdíj, és hogyan működik. A magánnyugdíjad ugyanaz mintha, a bankszámládon lekötnél pénzt, mondjuk 15 évre, és ehhez alkalmanként befizetsz egy bizonyos összeget.

Ez a gyakorlatba úgy néz ki, hogy az állam gondoskodva magáról (hogy kevesebb pénzt kelljen kiperkálnia, amikor kéred a megtakarításodat), és a tisztelt állampolgárról azt mondja, hogy a fizetésed 7 százalékát, nem hagyom, hogy elköltsd, hanem helyette kötelezlek arra, hogy ezt tedd félre idős korodra (takarékoskodj!).

Ha az állam ilyenkor azt mondaná, hogy úgy fekteted be ahogy kedved tartja, az esetben sajnos sok ember befektetné, mondjuk alkoholba, vagy tartós fogyasztási cikkekbe (autó, plazma tévé). Emiatt, mert az állam nem bízik az állampolgárba (sajnos jogosan), meghatározza, hogy csak olyannak adhatod ezt a pénzt megőrzésre, aki ezzel foglalkozik, és nagyobb pénzügyi tudással rendelkezik, mint a lakosság túlnyomó része. Ilyen vállalkozás Magyarországon 21 darab van (és valljuk be ennyi még gombócból is sok).

Természetesen ez az állampolgár ezzel a vagyonával, ha nincs meg elégedve (vagy egy rámenős Broki-net ügynök biztatására), bármikor átmehet egy másik pénztárhoz, hátha az jobban fialtatja a pénzét, tehát viszonylagos szabadsága van, hogy eldöntse miként forgassák a pénzét.

Gyakorlatban ez úgy nézett ki (október 25-e előtt), hogy a fizetésed 7% átment a megtakarításaid közé, másfél százalék pedig az állami közös alapba landol (a mostani törvény elfogadása után semmi nem megy a megtakarításaid közé, hanem lenyeli az állam, de erről majd bővebben).

 A magyar átlagkereseteket nézve ami, ha jól emlékszem bruttó 150.000 Ft körül van a nyugdíjjárulék ez esetben havi 10.000 Forint körüli összeg.  Ez pont annyi pénz, amiből nem lehet igazán befektetni. Tehát a nyugdíj kasszáknak az a dolguk, hogy összeszedjenek minél több embertől minél több pénzt, és azt megforgassák. Hogy mibe lehet megforgatni, igazából nem sok mindenbe, ha végig gondoljuk a kategóriákat (ingatlan, nemesfém és drágakő,  értékpapír, vállalkozás, bankbetét). A nyugdíjalapok ezek közül válogathatnak,  a pénztár tag pedig a neki legkedvezőbbet, és a legjobban a vérmérsékletéhez illőt választhatja ki. Viszont az állam nem csak az állampolgárokat szabályozza, hanem a nyugdíjpénztárakat is, és meghatározza nekik, hogy miből milyen aránnyal vehetnek, tehát el van mondva például az, hogy 100 Millió forintból 50 milliót állampapírra kell költeni (mert az biztonságos, és finanszírozod ezzel az államadóságot), 20 Milliót magyar részvényekre, másik 20-at bankbetétbe kell tartani, 5 milliót certifikát lehet, 5 millió meg külföldi részvény. Tehát a magánnyugdíj pénztáraknak esetén meg van szabva, hogy mire költhetnek, és mire nem, vagyis a gazdálkodásukba az állam eléggé belefolyik, és bizonyos esetekbe elég sokat ront a teljesítményen is.

Summa summarum, a magánnyugdíj megtakarítás az állampolgár vagyona, amit 1998 óta felhalmozott, ezt (picit félve, de még bátorkodom megjegyezni) egyetlen európai országban a XXI. századba nem meri el venni az állam. A kedves törvényhozóknak még is sikerült azt elérni, hogy az állampolgár vagyonát megkaparintsák, mégpedig úgy hogy nem veszi el, hanem rákényszerítenek arra, hogy beszolgáltasd nekik.

Hogy hogyan lehet ezt a tökéletes kasszafúrást véghezvinni, a következő rész tartalmából megtudhatja.

A legfőbb közméltóság, és a választott vezető cselekszik, összefog, harcol, emberi életeket veszít, uralt, és ural most is, de legfőbbképp költi a pénzemet, de legalább erről egy szép levélbe tájékoztatott.

Levelet kaptam Schmitt (én csak a zsír vagyok a fogaskeréken) Páltól, és a nemzetmentő nemzetvezetőtől Orbán Viktortól. A levél nem névre szólóan jött ki, hanem csak titulusra hivatkozva Magyar Polgárként aposztrofálva engem. Mint Magyar Polgár elgondolkodtam, hogy akkor, mint arisztokratikus rendszerben élő szabad személy, és mint szabad királyi város lakójaként gondoljak-e ezentúl magamra. Ez kézenfekvőnek tűnt, de ezen felvetésemet elvetettem, mert megkérdeztem más ismerősömet, aki dekraláltan nem városban lakik, és nekik a címzésükben titulusként nem az szerepelt, hogy Magyar Jobbágy (urambocsá nemes). Tehát még az összefogás előtti demokratikus rendszerben próbáltam a polgárt elhelyezni, mint titulust. Mert azt tudom, hogy állampolgár vagyok, meg hogy magyar (benne van az útlevelembe, és a személyi igazolványomba is), de a polgárt nem értettem, ezért a wikipedián utánajárva a következő fogalmat találtam: „A polgár egy város vagy tágabb értelemben egy állam állandó, adót fizető lakosa.” Tehát a lényeg, hogy adót fizessek, hát nem számítottam túl sok jóra, amikor kibontottam a levelet….

A levél mellesleg az iszapömlés áldozatainak gyűjt pénzt az állami kármentő alap részére. És itt megint gondolkodóban estem, és a bizonytalanság kezdett el gyötörni, mert bár nagyszerű és érdemes dolog adakozni és adományt gyűjteni, de az én pénzemen nem vagyok benne biztos, hogy ez a legmegfelelőbb mód rá (és most tekintsük el attól, a minimális politikai önreklámtól ami a levéllel együtt jár). Mert ugye én polgárként adót fizetek (ezért is kaptam e gyönyörű titulust), ebből az adóból a kormányfő és a köztársasági elnök kinyomtat pár millió színes oldalt, és azt feladja postán, majd a postás ezt kihozza, és pénzt kér tőlem. Kérdés, amely zavarba ejtett a következő: mennyi pénzbe került az, hogy adományt gyűjtsenek, és ezt a pénzt miért nem adták inkább rögtön árvízkárosultaknak?

Az egyik kérdésre megtaláltam a választ, azért nem adják oda egyszerűen a pénzt a kármentő alapnak mert nem tehetik, mert nincs benne a kormányhatározatba, hogy állami támogatást kaphassanak (külföldit igen, magyart nem)

A levél költségeiről hallgat az internet, vagyis kénytelen vagyok, egy hevenyészet számolást elvégezni. 3 millió háztartás van minden háztartáshoz egy levelet adnak fel, amely 30 grammnál könnyebb ennek az ára 80 Ft. Ezt összeszorozzuk és a költség már 240 Millió Forintnál jár, mondjuk a Magyar Posta, mert tömeges levélfeladás van ad 40 Millió Forint kedvezményt (persze lehet, hogy a magyar posta ingyen szállította ki, de mivel a Posta is állami tulajdon egyik zsebből a másikba tipikus esete). Tehát eddig 200 Millió Forint, ehhez még adjuk hozzá a lapok fénymásolási költségét, és a színes borítékot. A boríték ára 1,725 Forint per darab (ez a sima nem színes) a fénymásolás 2 forint per lap (ez is a fekete fehér), ami hárommilliós példányszám esetén 11,25 Millió Forint, és mivel adományozásról van szó és szerencsétlenül járt emberekről, akiknek tönkre ment az élete nem is merem megemlíteni, a korrupciós hányadost ami szintén csak drágítaná a dolgokat.

Tehát ez összesen kb. 211,25 Millió Forint, amelyet sokkal hasznosabb dolgokra is el lehetett volna költeni, de én maradok a címzetes polgári titulusomnál és inkább teszem azt, amit ilyenkor egy polgárnak kötelessége, megfizetem az adómat.